1222. A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet. 1231. március eleje II. András módosított formában megújítja az Aranybullát. 1235 - 1236. Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz. 1239. március A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek. 1241-1242 Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve. 1267. szeptember Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait. 1282 - 1285. Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével). 1285. február - március A második tatárjárás. A középkori magyar állam és a török hódítás (1301-1526) 1301. III. András királlyal kihal az Árpád-ház. 1307. A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert. 1322. Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba. 1323. Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése. 1326. A magyar aranyforint első említése. 1335. november A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa. 1342. Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését. 1347-1348. Nagy Lajos első nápolyi hadjárata. 1349. A pestis (Fekete Halál) Magyarországon. 1351. december 11. A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz. 1358. február 18. Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől. 1361. tavasz Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot. 1367. Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett. 1370. november 17. Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák. 1390. A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon 1395. október 6. Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.) 1396. szeptember 25. A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit. 1420. július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák; szeptember - az erdélyi török betörések kezdete. 1427. április Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül. 1428. február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon; június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől. 1431. november 29. Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák. 1433. május 31. Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza. 1437. március 8-12. A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit. 1440. március 8. A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt. 1443. július 22.-1444. január 25. A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével. 1444. november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől; I. Ulászló király elesik; november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre. 1456. Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja. 1458-1490. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset. 1505. szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ. 1514. A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés. 1521. augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt. A három részre szakadt ország (1526-1686) 1526. augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá. 1541. Budát elfoglalják a törökök. Az ország három részre szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak, Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség lesz. 1593-1606 A 15 éves háború a török ellen a zsitvatoroki békével ér véget. 1604-1606 Bocskai István (1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi harca, melyet a bécsi béke zár le. 1605. február 21. Bocskai Istvánt Marosszerdán erdélyi fejedelemmé választják. 1613-1629 Erdély fénykora Bethlen Gábor fejedelemsége alatt. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós a török ellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség Lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlását biztosító eszéki Dráva-hidat; június 30-án a szövetséges csapatok feladják a Zrínyi által a Muraköz védelmére épített Új-Zrínyivárat; augusztus 10-én a bécsi udvar Vasváron 20 évre békét köt a törökkel. Meghagyja foglalásaikat, sőt az erdélyi várakban állomásozó német katonaság kivonására is ígéretet tesz. 1666. augusztus A béke miatt elégedetlenkedő magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével. 1671. április 30. Habsburg ellenes szervezkedésért Bécsújhelyen kivégzik gr. Zrínyi Pétert és gr. Frangepán Ferencet, Bécsben pedig Nádasdy Ferencet. 1683-1699 Habsburg császári segítséggel kiűzik a törököket Magyarországról. Magyarország és a Habsburg-dinasztia (1686-1790) 1686. szeptember 2. A szövetségesek felszabadítják Budát. 1699. január 24. A szerémségi Karlócán a Szent Szövetség és a törökök aláírják a 25 évre szóló békét, mely rendezi a szemben álló felek viszonyát. 1703-1711 II. Rákóczi Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca a Habsburgok ellen. 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, de a szabadságharc elbukik. 1711. április 30. I. József és a magyar rendek képviselői Szatmáron békét kötnek. A béke amnesztiát, a vallási törvények megtartását, a rendi sérelmek orvoslását ígéri. 1722. június 30. A magyar országgyűlésen a rendek önként felajánlják az osztrák örökösödési szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi viszonyát. 1741. szeptember 4. A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának (1740-1780). 1767. január 23. Mária Terézia kiadja az Urbáriumot, melyben országosan szabályozza a jobbágyok terheit. 1777. augusztus 22. Mária Terézia kiadja a Ratio Educationist. Polgárosodás, reform és forradalom (1790-1849) 1780-1790 II. József uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó, a "kalapos király" számos reformot vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán visszavonja. 1794-1795 - A magyar jakobinusok Martinovics Ignác vezette összeesküvése. 1825 - Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására - a reformkor kezdete. 1832-től az országgyűlés latin helyett magyarul tartja gyűléseit.

-            /           -

(Forrás: Magyarország.hu, MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában)