1832. december 17. Kossuth szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások. 1841. Kossuth szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap. 1843. május 18. -1844. november 13. Ülésezik az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart. 1848. március 15. Forradalom Pesten; április 7-én V. Ferdinánd király kinevezi a Batthyány Lajos gróf vezette első független, felelős magyar kormányt; április 11-én szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket. szeptemberben fegyveres szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A honvédseregek a kezdeti vereségek után győzelmek sorát aratják. 1849. április 14. Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja. augusztus 13. A szabadságharc bukása. Világosnál a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztrák császári és orosz cári túlerő előtt. október 6. Aradon kivégzik a szabadságharc vértanúit és Pesten Batthyány Lajost. A megtorlás idején minden 1848-1849-ben született törvényt érvénytelenítenek, csak a jobbágyfelszabadítás marad érvényben. Eltörlik Magyarország alkotmányos különállását, bevezetik az osztrák vám- és jogrendszert. Neoabszolutizmus és a boldog békeidők (1850-1914) 1851. december 31. A Habsburg-udvar a látszatalkotmányosságot sugalló olmützi alkotmányt is felrúgva, közzéteszi a "kormányzati alapelveket", mely a császári egyeduralmat vezeti be. 1853. március 2. I. Ferenc József kiadja az úrbéri pátenst és a földtehermentesítési nyílt parancsot. 1860. október 20. I. Ferenc József kiadja a birodalmak közjogi viszonyait újra szabályozó Októberi Diplomát. 1865. április 16. A Pesti Napló közzéteszi Deák Ferenc Húsvéti cikkét. 1867. május 22. Kossuth nyílt levele Deákhoz, melyben tiltakozik a kiegyezés ellen. 1867. május 29. Kiegyezés a Habsburg-házzal. I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországon igen gyors gazdasági fejlődés kezdődik, de súlyosbodnak a politikai és a nemzetiségi feszültségek. 1868. Eötvös-féle népiskolai törvény az általános tankötelezettségről 6-12 év között, az iskolák állami felügyeletéről, az állami tanítóképzők felállításáról stb. 1892. november-1894. december Wekerle Sándor kormánya (valutareform, iparreform, balesetbiztosítási törvény, polgári házasságról szóló törvény bevezetése) 1894. március 20. Kossuth Lajos halála. 1896. Fényes külsőségek közepette megünneplik a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot. 1912. május 23. A "vérvörös csütörtök": tömeges munkástüntetés Háborúból háborúba (1914-1945) 1914. július 28. Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös elleni szarajevói merénylet után az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör az első világháború. 1916. november 21. 86 esztendős korában meghal I. Ferenc József. 1918-ban a háborús vereség következtében a Monarchia széthullik. 1918. október 31. Budapesten győz az "őszirózsás forradalom", Károlyi Mihály gróf lesz a miniszterelnök, megölik Tisza Istvánt. 1919. március 21.-július 31. Az antant területi követelései miatt lemond Károlyi. A kommunista Kun Béla vezetésével létrejön a Tanácsköztársaság. A kommün 133 napig tartja magát. Szegeden ellenkormány alakul. 1919. november 16. Horthy Miklós, az ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére bevonul Budapestre. 1920. március 1. Kormányzóvá választják Horthy Miklóst. Magyarország névleg ismét "királyság", de az államfői hatalom kérdését véglegesen nem rendezik. 1920. június 4. Aláírják a trianoni békét, amely Magyarország területét 288 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenti. Magyarok milliói kerülnek az összeomlott monarchia utódállamaiba, a magyar külpolitika célja a revízió lesz. 1921. november 6. Becikkelyezik a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt. 1921-1931 Bethlen István gróf miniszterelnöksége alatt konszolidálódik az ország, de a gazdasági világválság hatásait nem tudja kivédeni. 1922. Magyarország a Népszövetség tagja 1926. Népiskolai törvény (átfogó oktatási reform) 1931. szeptember A biatorbágyi viadukt felrobbantása 1932. A kommunista párt két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét kivégzik 1932-1936 Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a külpolitika egyre inkább (a fasiszta Németország és Olaszország) a tengelyhatalmak támogatásátkeresi. 1938. május 29. Az első zsidótörvény 1938. november 2. Az olasz-német döntőbíróság az első bécsi döntéssel visszaadja Magyarországnak Csehszlovákiától a Felvidék magyarok lakta részét,; 1939. márciusban visszakerül Kárpátalja; 1940 augusztusában a második bécsi döntés Észak-Erdélyt a Székelyfölddel Magyarországnak ítéli. 1939. május 5. A második zsidótörvény 1940. augusztus 30. A második bécsi döntés 1940. november 20. Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez 1941. április 3. Miután Magyarország az örök barátsági szerződést megszegve átengedi a Jugoszláviát megszálló német hadsereget, öngyilkos lesz Teleki Pál miniszterelnök. Április 16-án Bácska, Baranyai háromszög, Muraköz, Muravidék visszakerül Magyarországhoz. 1941. június 26. A Bárdossy László vezette kormány hadat üzen a Szovjetuniónak, Magyarország belép a második világháborúba. 1943. január A Don-kanyarnál megsemmisül a 2. magyar hadsereg. 1944. március 19-én Magyarországot megszállják a németek; október 15-én Horthy sikertelen kiugrási kísérletet tesz, másnap a németek lemondásra kényszerítik; "nemzetvezető" lesz Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztes párt vezére; Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása. 1944. december 21. Debrecenben - a szovjet hadsereg által megtisztított keleti országrészben - összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A másnap megalakult Ideiglenes Kormány hadat üzen Németországnak. A szocializmus változatai (1945-1987) 1945. április elején a szovjet hadsereg kiveri a németeket az országból. Magyarország embervesztesége a második világháborúban mintegy 1 millió ember, megsemmisül a nemzeti vagyon 40 százaléka; novemberben a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt győz. 1946. február 1-jén Magyarország köztársaság lesz, az államfő Tildy Zoltán; augusztus 1-jén pénzreform, a forint bevezetése. 1947. február 10. Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat, Csehszlovákia hídfőt (három falut) kap Pozsonynál; július 1. a hároméves terv elindítása. 1947. augusztus 31. A "kékcédulás" választásokból a választási csalásoktól sem visszariadó kommunista párt kerül ki legerősebben. Megkezdődik az ellenzék felmorzsolása, a "szalámi taktika". 1947. szeptember 29. A bankok államosítása 1948. április 29. Törvény születik a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról. 1948. június 12. - A "fordulat évében" egyesül a kommunista és a szociáldemokrata párt, létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A többi párt elenyészik. Az ország teljhatalmú ura Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára, miniszterelnök. A katolikus egyház fejét, Mindszenty bíborost koncepciós perben elítélik, államosítják a 10 főnél többet foglalkoztató üzemeket, új alkotmányt fogadnak el, megkezdődik a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása. Koncepciós perekben kivégzik vagy börtönbe zárják a kommunista káderek egy részét is. Az életszínvonal drámaian esik, az elégedetlenség nő. 1949. augusztus 20. Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkotmánya.

-              /          -

(Forrás: Magyarország.hu, MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában)